Kyungsoo - Ismerösből ismeretlen (3/3)

Kb egy óráig gondolkodtam azon hogy mégis mit csináljak neki. Majd úgy döntöttem...
Majd úgy döntöttem hogy csokis kekszet csinálok neki. Addigra talán hazaér.... Remélem. Sütés közbe viszont csörrenést meg csapódást hallottam az ajtó felől. Egy kicsit furcsáltam,  mert Kyungsoo nem szokott ilyen hangos lenni. Megijedtem. Egyre közelebb jött a csörrenés hang,  mire hátrafordultam és megláttam volna addigra elment az áram.  Szuper. Mindenhol sötétség.  Még utcai lámpa sincs a közelbe hogy legalább legyen egy kis fény a házba. Még gyertyánk sincs. Semmi olyan nincs a házba vagy a közelébe amivel lehetne egy kicsit világítani. Egyszer csak meghallottam lépéseket felém, majd hirtelen elhalkultak. Féltem, mert volt egy olyan érzésem hogy nem Kyungsoom az. Simogatni kezdte az arcom majd hirtelen egy nagyot ütött, akkorát hogy enyhén össze is estem. Nem vagyok gyenge, de ez nagyon erős ütés volt. Annyira hogy még mindig úgy érzem, mintha újból és újból ütne. Ugyan annyira erősen és ugyan azon a helyen. Viszont mikor vissza jött az áram nem találtam sehol az ismeretlent, kicsit ijesztő volt.  Pár perc múlva viszont megint ajtó csapást hallottam. Most már reméltem hogy Kyungsoo az, és szerencsére ő volt. Mikor bejött levette cipőjét, kabátját és azonnal oda jött hozzám. Rémült és aggódóan nézett, az elején nem értettem hogy miért de később rájöttem. Még mindig a földön ültem.
-Jézusom, jól vagy?
-Köszi, igen. Minden rendben.
-Beütötted a fejed?
-Nem.
-Fáj valamid?
-Nem, teljesen jól vagyok.
-Biztos?
-Igen, miért?
-Nem akarom hogy nagyobb bajod essen.
-Oké.
-Óóóó...csak nem sütöttél valamit? ~Kérdezte miközbe az illat forrásához sétált.
-De..vagyis csak sütöttem volna.
-Volna? Ezt hogy érted?
-Szerintem oda égett vagy valami.
-Miért égett volna oda? ~Szaglászott~ ....És csokis keksz? Jól érzem? ~Kezdet egyre vidámabb lenni, ahogy megérezte hogy igaza van.~
-Igen azt, de még nincs kész.
-Majd segítek.
-Nem.
-De.
-Nem és kész.
-De és kész, és amúgy miért nem segíthetek?
-Neeem. Azért mert én magam egyedül akartam neked csinálni csak...
-Csak?
-Csak.
-Kezdesz furcsább lenni..
-Tudom. Ird az emlékezet kiesésem számlájára.
-Hááát... jó. Ha te akarod..
-Rendben.
-De viszont most már tényleg oda égett.
-Miért? Az előbb azt mondtad hogy biztos hogy nem égett oda.
-Csak szagolj.
~Elkezdtem szagolni..~ -Basszus basszus basszus, francba. ~Szomorodtam el ahogy én is megéreztem az enyhén égő szagot.~
-Nyugi, majd máskor jobban fog menni.
-Ha te mondod akkor biztos..
-Most inkább menjünk el aludni.
-De nem vagyok álmos.
-De akkor se maradhatsz itt egyedül a konyhába.
-Nyugi, nem lesz semmi bajom.
-Hát, rendben. Ha mégis meggondolnád magad akkor vagy a fürdőbe vagy a szobánkban leszek. ~Hosszú csókot adott majd elment fürdeni. Egyből megint eszembe jutott az, mikor még mielőtt haza ért volna..az az ismeretlen. Gondolkodásom közepette megint meghallottam zajokat, de most a konyha ablaknál. Ahogy meghallottam egyből a fürdőbe rohantam Kyungsoo-hoz...Vagyis ha ott lett volna. Megint elment az áram. Remek. Majd nagy nehezen bementem a szobába, de furcsa érzésem volt. Mintha itt se lenne Kyungsoo. Elővettem a telefonom és világítani kezdtem. Viszont igazam volt, itt sincs Kyungsoo. Kimentem a nappaliba, ott se volt. Majd nagy nehezen a konyhába mentem mivel ott volt valami fény. Mikor oda értem azt hittem elsírom magam. Kyungsoo volt ott. Az asztal meg volt terítve, rajta gyertyákkal.~
-Sajnos most csak rendelni tudtam pizzát, mivel a sütés főzésre már nem lett volna időm. Remélem nem gond hercegnőm.
-Nem, semmi baj.
-Egyél jó sokat belőle. Holnap tudod hogy el kell vigyelek a kórházba, és ott már nem ehetsz sokat.
-Rendben, tudom. De te is egyél, ha nem eszel én se fogok enni.
-Jó jó, nyugi. Eszek veled angyalom. ~Most is kaptam tőle hosszú csókot majd elkezdtünk enni. Hál égnek nem Hawaii-t rendelt mert azt nem szeretem. Mikor megettük elmostuk együtt a tányért majd aludni mentünk. Másnap reggel ahogy mondta elmentünk a dokihoz, aki javasolta hogy ezzel inkább a kórházba kéne menni. Így doki után kórház felé mentünk.

(+extra)

Kyungsoo - Ismerösből ismeretlen (2/3)

...majd a nyakamat kezdte harapdálni miközben nagy levegővételeket próbáltam venni.
Sokáig csak csókoltuk egymás, mikor elkezdtük levenni egymás ruháit hirtelen megszólalt a telefonja. Nem tudom ki lehetett az, de Kyungsoo arcát látva nem nagyon örülhetett annak aki felhivta. Ugyan is villámokat szórt a szemével a telefonja kijelzője felé. Telefonálás közbe szomorú lett, mikor letette szomorkás arccal felém fordult.
-Sajnálom de az előbb hivtak hogy be kell mennem. Nem szívesen mennék be, de muszáj. Remélem nem haragszol hercegnőm. ~Szomorkás arccal nézett még mindig. Mikor mondata végére ért küldött felém egy mosolyt majd hosszasan megcsókolt.
-Rendben, semmi gond. Megértem. De mikor jössz vissza?
-Úgy ahogy eddig is, és jobban örülnék ha már tényleg elmennél az orvoshoz, nem akarlak elveszíteni.
-Miért kéne elmennem az orvoshoz? És miért veszítenél el? Nem foglak elhagyni.
-Tudom hogy te nem hagynál el, de viszont az emlékeid igen.
-Ezt hogy érted?
-Emlék kieséseid vannak. Egyre több dologra nem emlékszel.
-De akkor miért kéne elmennem az orvoshoz?
-Azért hogy mégis miért nem emlékszel egyre több dologra.
-Lehet hogy csak bevertem nagyon a fejem. Nyugi, pár nap és jobban leszek.
-Egy hónapja mondogatod. Ha kell elviszlek az orvoshoz hogy..
-Kyungsoo, nyugi. El tudok egyedul is menni.
-Nem. Majd elviszlek, igérem. Addig nem mehetsz sehová sem.
-Jaj, ne légy ilyen. Tudom merre van a doki.
-Nem érdekel. El foglak majd én vinni. Egyedül nem mehetsz. ~Egy kicsit kezdett már idegesíteni, hogy ennyire butának néz, de lehet mégis jobb lenne ha ő vele mennék. Meg amúgy se akartam vele veszekedni.
-Rendben. Legyen. Mikor megyünk dokihoz?
-Szerintem csak holnap tudnálak elvinni. Mire haza érek addigra már nincs doki. Meg holnap nem kell bemennem.
-Oké, de mikorra is érsz haza?
-Tényleg, elfelejtettem hogy azonnal be kell mennem. Sajnálom, sietek haza. Ne merj elmenni sehová se.
-Rendben. ~De mire válaszoltam csak annyit hallottam hogy becsapodott a bejárati ajtó majd bezárta azt. Remek, nagyon "örültem" annak hogy válaszolt a kérdésemre.. Pedig elég lett volna legalább egy számot kimondania. Most várhatok nem tudom hány órát  mire hazaér. Igazából sajnos már arra sem emlékszek hogy miért is kérdeztem tőle hogy mikorra ér haza. Inkább elkezdtem magamnak ennit csinálni, mert annyira megéheztem hogy már a hasam is jelezte hogy ideje lenne ennem. Közbe úgy döntöttem hogy csinálok Kyungsoonak valami finom sütit, hogy mire haza jön feldobjam a kedvét. Kb egy óráig gondolkodtam azon hogy mégis mit csináljak neki. Majd úgy döntöttem...

(folyamatban...)



Hát ez se lett olyan hosszú, de legalább hosszabb lett mint az előző. Lehetséges hogy a harmadik se lesz hosszú, de ennél hosszabb lesz.^^ :) Sorry:s

Kyungsoo - Ismerösből ismeretlen (1/3)

Az egyik nap arra keltem, hogy valaki szorosan magához ölel. Nem emlékszem annyira a tegnapra. Miközben próbáltam kibújni az erős ölelő karokból (gazdája egyenlőre számomra ismeretlen). Hirtelen azt éreztem hogy megpuszilta a vállam. Mikor hátra fordultam Kyungsoo-val találkozott a tekintettem, nem hittem a szememnek. Végre itt van mellettem az a személy akibe beleszerettem, akivel csak az álmomba voltunk együtt. De ez itt a valóság, és itt van a szemem előtt. Közelített arcomhoz, de mielőtt megcsókolt volna elfordítottam a fejem. Én magam se értem miért..de ez így sok volt nekem hirtelen. Majd maga felé fordította fejem, és mikor megláttam a mosolyát..Van egy olyan érzésem ha továbbra is rám mosolyog el fogok olvadni. - Gyönyörű reggelt angyalom. - N-n-neked is, K-k-kyungsoo. - Szólíts csak Kyungie-dnak, cukrom.~és megcsókolt. Olyan édes, puha és lágy volt, azt hittem ott fogok ajkaitól elolvadni..olyan álom szerű volt. Mikor elváltunk egymástól a levegő hiány miatt rá is kérdeztem : - Ugye ez nem csak egy álom, és tényleg te vagy az Kyungsoo? - Nem, nem álom. Tényleg én vagyok az, szeretlek hercegnőm. ~Puszikat adott a számra, ami pár percen belül hosszú csókokká vált. Hirtelen gyorsan kezdett verni a szívem, majd melegem is lett. Lefektetett és elkezdte simogatni az oldalam és a hasam. Majd a nyakamat kezdte harapdálni miközben nagy levegővételeket próbáltam venni.

...(folyamatban)








Ez sajnos túl túl túl rövid lett bocsánat>< De csak most értem rá...
+Lécci nézzétek el nekem..kezdő vagyok:(><
De a következőt meg próbálom hosszabbra megirni..(:

Néhány egyéb dolog mielőtt elkezdeném írni leges legelső ficim..:)

Ebben a blogban egyenlőre EXO, BTS és VIXX-el kapcsolatos ficik illetve oneshot-ok lesznek. Később majd lesz más bandával is. A következő hónapban meg az azt követőben (július, augusztus) még nem lesz annyira sok fici vagy oneshot. Viszont a következő nyáron már több lesz fent (De persze ez a jegyeimtől is függni fog hogy mennyit tudok felrakni). Előre is bocsánat ha értelmetlen vagy rossz lesz a fogalmazásom vagy valami, de ez csak azért lesz mert még a kezdő szinten is kezdő vagyok, tehát ez az első hogy írni fogok o.s.-t vagy pár részes fici-t. A pár részes ficiről annyi hogy egyenlőre 3 vagy 5 részes lesz csak. A következő nyáron (mint ahogy feljebb is irtam, a jegyeimtől fog fügni) De ha a legrosszabb jegyem 3 lenne akkor már tudnék akár 10 részest is írni.^^ :)

Ui.: Köszi, ha végig olvastad és remélem tetszeni fognak az o.s-ek.!^^:)